2008. április 29., kedd

Az Ókor tematikus Egyiptom száma

Ma bent játram az Egyiptológia tanszék könyvtárában és diadalittas mosollyal rángattam elő hátizsákomból a még ropogós, új Ókor példányomat, amit ma délelőtt zsákmányoltam a kiadónál. Gondoltam, milyen bennfentes vagyok! Nos kiderült, hogy a könyvtárban dolgozó diákok mindegyikének volt már példánya, így az engem övező csodálat teljes mértékben elmaradt. Ezek után elképzelhetőnek tartom, hogy ez a bejegyzés most teljességgel felesleges. Mindenesetre azoknak a kedvéért, akik még nem vették meg az új Ókort, mert teszem azt ágynak estek, vagy épp elfogyott az ösztöndíjuk, esetleg bizonytalankodnak megéri-e az árát, neadjisten fogalmuk sincs miről beszélek, nos az ő kedvükért ismertetem a szám tartalomjegyzékét, mindennemű további kommentár nélkül. Szerintem így is éppen elég ínycsiklandozó lesz:


- Bács Tamás: Újbirodalmi sírművészet: akezdet kérdései
- Fábián Zoltán Imre: A Halottak Könyve a thébai nekropolisz újbirodalmi sírjaiban
- Schreiber Gábor: Az isteni sír
- Liptay Éva: Kép és szöveg az egyiptomi kultúrában
- Gulyás András: Az Évmilliók Házainak feliratai. Megjegyzések az újbirodalmi templomi feliratok jelentéséhez
- Vértes Krisztián: Az epigráfia módszere éslehetőségei Imiszeba sírjában
- Kóthay Katalin: A disznó mint hétköznapi táplálék és nem mindennapi áldozat az ókori Egyiptomban
- Luft Ulrich: Ptah, Memphisz istene és köre
- Török László: Az alsó-núbiai C-csoport díszített kerámiája: női háziipar vagy elit reprezentáció?
- Dembitz Gabriella: A 21. dinasztia történelmének kutatása: kronológiai nehézségek
- Lassányi Gábor: A szavannák fáraói. Núbia a meroitikus korban
- Horváth Zoltán: A nők és a nemiség fogalmai az egyiptológiában
- Bechtold Eszter: Az elit az Újbirodalomban. Szenenmut és Hapuszeneb
- Almásy Adrienn: A démotikus irodalom fejlődése a görög kulturális hatások következtében
- Endreffy Kata: Hermés- és Thot-ábrázolások a császárkori Egyiptomból
Könyvek:
- Kóthay K. A. - Gulyás A. Túlvilág és mindennapok az ókori Egyiptomban. Források a Kr.e. 3-2. évezredből (Egedi B.)
- Hoffmann Zs. (szerk.) Feci quod potui (Németh Gy.)

Egyiptomi reneszánsz

Talán már sokan hallottak róla, hogy Ljubljanában egy nagyon izgalmas kiállítás látható idén, egészen július 20-ig: Faraonska Renesansa (Pharaonic Renaissance. Archaism and Sense of the History in Ancient Egypt). Ahogy a cím is sejteti, a 25. és 26. dinasztia (i.e. 7-6. sz.) kulturális és művészeti reneszán-szát kívánják a szervezők bemutatni számos európai múzeumból kölcsönzött, jelentős kiállítási darabbal. Pillanatnyilag a mi szép Imhotep szobrunk is náluk vendégeskedik.

De mielőtt csoportos tanszéki kirándulások szerveződnének Szlovéniába, elárulom, hogy ugyanez a kiállítás Reneszánsz a fáraók korában címmel augusztus 8. és november 9. között Budapesten, a Szépművészeti Múzeumban kap helyet. Szóval ismét fantasztikus tárlattal ajándékoz meg minket a Szépmű!

2008. április 28., hétfő

Megjelent az új Ókor

Végre! Végre!
Megjelent az Ókor folyóirat legújabb száma, méghozzá a régen várt, tematikus Egyiptom szám.
Hivatalos bemutató is lesz május 8-án 17.30-kor a Kari Tanácsterem-ben, Török László és Gulyás András előadásaival. A meghívó az Ókorblogon olvasható, a szerkesztőség és a kiadó minden érdeklődőt szívesen lát.
(Bárcsak felrakhatnék ide egy borítófotót, de sajnos még nincs példányom...)

2008. április 27., vasárnap

EpiDoc Summer School

A jövő epigráfusai és papirológusai figyelmébe ajánlom, hogy a londoni Kings College nyári egyetemet (tanfolyamot) hirdet július 14. és 18. között. A tanfolyam előfeltétele a görög, latin nyelvtudás, illetve a leideni rendszer ismerete. A résztvevőknek egy laptopot is hozniuk kell magukkal. További részletek itt olvashatók.

Ha jól sejtem, itt nem hieratikus vagy démotikus papiruszokat fognak mutogatni, de egészen biztosan rengeteget lehet tanulni elméletről, technikáról, méghozzá nemzetközi színvonalon.

2008. április 26., szombat

Current Archaeology in Turkey

A törökországi régészeti kutatások áttekintését elősegítő adatbázisból kettő is van, ma az ausztráliai fenntartásút, a következőben a törököt mutatom majd be, ott rövid összehasonlító értékeléssel kibővítve. A Current Archaeology in Turkey / Türkiye’de Yapılan Arkeolojik Araştırmalar elnevezésű kétnyelvű (angol és török) adatbázist az ausztráliai New England egyeteme (Armidale) tartja fenn, mégpedig az Anatolian Iron Age kutatási projektum keretében Peter Grave és Lisa Kealhofer. A jelenleg folyó kutatásokat összesítő adatbázist folyamatosan frissítik, alapja a törökországi régészeti kutatások évenkénti szimpóziuma, a Kazı Sonuçları Toplantısı, és az egyes ásatók közlései (továbbá segítséget kapnak az American Journal of Archaeology-ba az Archaeology in Turkey összefoglalókat író szerzőpárostól, Marie-Henriette Gates-től és Bahadır Yıldırımtől). A honlapot folyamatosan frissítik az északi félteke akadémiai éve alatt.

A lelőhelyek keresése történhet név, korszak, vagy régió szerint. A nagyobb projektumok, survey-k külön is kereshetőek. A régióbeosztás nem tükröz semmilyen földrajzi vagy kulturális kontextust, vonalzóval oldották meg. A korszakbeosztás csak a nagy korszakokat veszi figyelembe (pl. bronzkor, tehát nincs külön mondjuk későbronzkor). Bizánci helyett „post-Roman” van (Roma sonrası).

Az egyes lelőhelyek bemutatása azonos struktúra szerint történik. Rövid háttéradatok (hely, rétegek, ásatók), majd az elmúlt évek eredményei (általában a 2004-2006-os periódusból), majd bibliográfia, ill. honlap. Az egyes lelőhelyek bemutatásának részletessége természetesen nagymértékben eltér, amely az ásatók által közzétett információk függvénye.

Szennedzsem 3D-ben

Hétvégi program megrögzött otthonülőknek:
Az Osirisnet ajánlata egy virtuális kirándulás Szennedzsem Deir el-Medina-i sírjában (TT1). A sír kutatástörténetéről, elhelyezkedésé-ről, felépítéséről, dekorációs programjáról, illetve a sírtulajdonos családjáról is olvashatunk itt.

A honlapon böngészve egyébként további 3D sírtúrákat is találtam, úgyhogy ha az első tetszett, érdemes megnézni a többit is!

2008. április 25., péntek

LÄ után UEE?

A Kaliforniai Egyetem (UCLA, Department of Near Eastern Languages and Cultures) 2006-ban hatalmas vállalkozásba fogott. Az Encyclopedia of Egyptology egyfajta virtuális lexikon, amely egy napon akár fel is válthatja az egyiptológusok Bibliáját, a Lexikon der Ägyptologie-t. Persze nem akarják ők végérvényesen sutba vágni ez utóbbit, de meggyőződésük, hogy az 1975 és 1992 között szerkesztett 7 kötetes opus – az azóta felhalmozódott tudományos eredmények és új ásatások miatt – kiegészítésre, frissítésre szorul.

A szócikkeket vezető egyiptológusok, szakemberek fogalmazzák, és minden tanulmányt lektorálnak. A 2010-re tervezett teljes változatban több szempontú keresőfunkciók lesznek, digitális térképek, beágyazott linkek, kislexikon, képarchívum, virtuális rekonstrukciók. Az internetes felületnek nyilvánvaló előnyei vannak, hiszen a szócikkek bármikor javíthatók, felülírhatók, az adatok, a képanyag bővíthetők. Nem is beszélve arról a nem mellékes tényről, hogy mindez bárki számára hozzáférhető lesz.

Mindez borzasztóan jól hangzik. Egyelőre sajnos csak 7 darab cikk árválkodik a honlapon, úgy tűnik egyszerűen a beérkezés/elfogadás sorrendjében rendezve. Az ígért monumentális enciklopédiából (tervezett 4000 szócikk!) ez még igen sovány kóstoló, de a cikkeket szemügyre véve alkothatunk némi képet a szerkesztők elképzeléseiről. A szerkesztőbizottság összetétele mindenesetre elég meggyőző. Várjuk bizalommal a fejleményeket!

2008. április 24., csütörtök

Antike Welt 2008/2

Ma épp az Akadémiai Könyvtárban volt dolgom, s persze ha az ember ott jár, akkor átfutja gyorsan az újdonságokat (munka helyett…). Így került a kezembe az Antike Welt legújabb füzete, benne két ókori keletes cikkel is:

Mirjo Salvini: Ein folgenreicher Textanschluss.

(Ez az urartui III. Rusának (VII. sz. második fele) a berlini Vorderasiatisches Museumban őrzött Keşiş Göl-i sztéléjének hiányzó részeinek minapi kalandos megtalálásáról szól Gövelekben, így a sztélé rekonstruálható magassága kb. 3,60 m. Erről egyébként hosszabban beszélt a moszkvai RAI-n, amelynek aktái a Babel und Bibel 4-5 (2007-2008)-as kötetében fognak megjelenni, a leadási határidő most volt április 15-én, de a szerkesztők optimisták, 2009 elejére ígérik. Az urartui királyfeliratok újabb leleteiről egyébként Salvini ígért további cikket az Antike Welt egy későbbi számában.)

Peter A. Miglus: Die turbulente Geschichte eines altbabylonischen Palastes.

(Ez a Tall Bi’a-i / tuttuli ásatásokról szól (link a blog alján!), pontosabban arról, hogy úgy tűnik, a város ostromai során elkövetett mészárlásokat sikerült megfogni régészetileg. Ez egyébként azon igen kevés ókori keletes ásatások egyike, amelynek volt magyar munkatársa is, Kalla Gábor, az ELTE BTK régész-docense személyében, ő pont Tuttul kapcsán már írt ebbe a folyóiratba: Christentum am oberen Euphrat. Das byzantinische Kloster von Tall Bi’a. Antike Welt 16/2 (1999) 131-142).


Egyébként – mint a címlapból is kiderül, a szám fő témája az etruszkok, nem csak agyagtábla és papirusz a világ!

Babilón - magyarul

A cambridge-i Joan Oates-ot aligha kell bemutatni, egyike azon ókori keletes régészeknek, akik neve szakmájukon kívül is ismert (ld. még „A civilizáció hajnala” c. kötetet). Nevezetes munkája Babilónról írott könyve, ami most nemrégiben jelent meg magyarul is, a General Press kiadásában. Nem állítom, hogy elájultam a magyar kiadás színvonalától, de messze jobb, mint a Gold Book-féle rettenetek. De minderről majd egy hivatalos kritikában szólok.

2008. április 23., szerda

Klímaváltozás és Egyiptom

A globális felmelegedés és az ebből fakadó tengerszint-emelkedés Egyiptomban is súlyos következményekkel járhat - mindenekelőtt a Deltában. Hatással van a műemlékvédelemre, a mezőgazdaságra, a közlekedésre. Itt olvashatunk erről egy tudósítást.
Ez ugyan modern Egyiptom, de érdekes.

Démotikus irodalom – Nektanebosz álma

A cím ismerős lehet, biztos sokan hallottak már az i.e. 2. századi görög papiruszról (P. Leiden I 396), melynek szerzője Apollóniosz volt, egy ún. katokhosz a memphiszi Szerapeumban.

A történetben Nektanebosz király álmot lát, melyben Onurisz isten arra panaszkodik, hogy a Szebennütoszi templomának munkálatai még mindig nem fejeződtek be. Az álmából felriadt fáraó gyorsan orvosolni akarja a problémát, és az összehívott papoktól úgy tájékozódik, hogy a templom ugyan elkészült, de hieroglif feliratai még hiányoznak. A király megkeresi és felfogadja az ország legjobb kőfaragó mestert, bizonyos Peteészét, aki viszont az előre kapott fizetéséből – lévén szenvedélyes borissza (oinopotész) – először mulatozásra adja a fejét. Mindezek után még egy gyönyörűséges lánnyal is találkozik, ám a szöveg itt sajnos véget ér.

Mindig is erős volt a gyanú, hogy e szöveg eredetije egyiptomi, vagyis egyiptomiból fordították görögre. Nos nem is olyan régen, 1997-ben, Koppenhágából előkerült a történet démotikus változata: Kim Ryholt négy papirusztöredéket fedezett fel a Carlsberg gyűjteményben, melyek mindegyike a Nektanebosz álmával hozható kapcsolatba. A papiruszok a Tebtüniszi Templomarchívumból származnak és paleográfiai jegyek alapján az i.sz. 1. sz. végére, 2. sz. elejére datálhatók – azaz jóval később keletkeztek, mint a görög változat. Három kézirattöredék (P. Carlsberg 424, 499, 559) egyazon írnokkéztől származik, és a történet egy-egy későbbi részletét tartalmazzák, míg a negyedik töredék (P. Carlsberg 562; lásd a képen) az Apollóniosz-féle kézirat egy változatát nyújtja. A fennmaradt részletekből kivehető, hogy számos viszontagság átélése után, Peteésze végül egy jövendölést mondott Egyiptom idegen megszállásáról, majd meghalt. A bajba került király ezután Haroérisz isten segítségét kereste. A történet még korántsem teljes, de szerencsére jó esély van rá, hogy további töredékek kerülnek majd elő az archívumból.

A négy papirusztöredék publikációja:
Kim Ryholt: Nectanebo's Dream or the Prophecy of Petesis. In: Blasius, A. – Schipper, B. (eds.) Apokalyptik und Ägypten. Eine kritische Analyse der relevanten Texte aus dem griechisch-römischen Ägypten. OLA 107. Leuven, Peeters, 2002, pp. 221-241, pls. IV-VIII.

NB. A szóban forgó király ugyanaz a II. Nektanebosz (Nehet-hór-heb), aki viaszhajókat süllyesztgetett a varázspálcájával, hogy az országot fenyegető ellenséget visszatartsa, később pedig Olümpiaszt csellel teherbe ejtve Alexandrosz apja lett (Sándor-regény). Legendás alakként, varázslóként maradt fenn a neve, de tény, hogy ő volt Egyiptom utolsó független fáraója (30. dinasztia, i.e. 4. sz. közepe) és a perzsa, majd makedón inváziót Egyiptom nem kerülhette el.

2008. április 22., kedd

Poszt-ajánló

A szerző érdeklődési köréből fakadóan ezen a blogon múmiákról és temetkezési technikákról szóló értekezések viszonylag ritkán lesznek olvashatók. A régész blogon viszont pont egy ilyen témájú bejegyzés található legfelül. Aki tehát ebben a témában leli kedvét, klikkeljen át sírásó szomszédainkhoz!

Rodosz – program és résztvevők

Második rodoszi bejegyzésemben néhány gyakorlati problémát szeretnék felvetni, amely valóban megkérdőjelezi az ilyen monumentális rendezvény ésszerűségét és befogadhatóságát. Legalábbis nekem komoly fejtörést okoz egyelőre.

A program áttekinthetetlensége, amely az öt párhuzamosan futó szekcióból fakad, máris megelőlegezi a túlkínálatból adódó áldatlan helyzetet. Lelki szemeimmel már látom, ahogy szorongva állok a folyosón és próbálom kisakkozni, melyik előadás elmulasztása okoz majd kisebb lelki traumát a nap végén. Nem túldramatizálni akarom a problémát, de gondoljuk csak végig: ha a filológia szekciót ülöm végig – gondolván, hogy itt találkozom az engem leginkább foglalkoztató kérdésekkel, pont attól fosztom meg magam, hogy olyan előadásokat hallgassak meg, amikre máshol, más alkalommal biztosan nem jutok el. Ha a régészekhez ülök be, hogy első kézből értesüljek az új ásatási eredményekről, akkor fennáll a veszély, hogy pont azokat az embereket nem ismerem és hallgatom meg, akikkel a jövőben is szeretnék szorosabb kapcsolatot kiépíteni. És akkor még nem is említettem, hogy nagy eséllyel találok majd olyan vallástörténeti vagy társadalomtudományi témát a programban, aminek a kedvéért szívesen ott hagyok csapot-papot (azaz filológiát és régészetet egyaránt). Nehéz ez. A lelkes résztvevő nem is nagyon tehet mást, mint hogy már otthon gondosan ixelget, karikáz a 18 oldalas programban, és próbál Tervet készíteni. Aztán legfeljebb feladja a szélmalomharcot, fogja a törülközőjét és lemegy a tengerpartra. :)

Hogy komolyabb mederbe tereljem e bejegyzés hangvételét, felsorolom a konferencia magyar résztvevőit: szerény és tapasztalatlan személyemen túl a következő egyiptológusok fognak még megjelenni: Kóthay Katalin, Liptay Éva, Schreiber Gábor, Vértes Krisztián és a szemfüles programbogarászó a „Voros Gyozo” fedőnév alatt a viharos és vitatott múltú Vörös Győzőt is felfedezheti. Előadásaik címét és témáját itt nem ismertetem, hiszen a konferencia honlapjáról minden információ letölthető. Persze nem annyira mi magyarok vagyunk fontosak, hiszen mi egymást bármikor meghallgathatjuk, hanem inkább a nemzetközi gárda. Sokak biztosan örömmel látják, hogy számos ismerős név bukkan fel a 2006-os, budapesti CECYE konferenciáról, pl. Sara Caramello, Giacomo Cavillier, Andrzej Cwiek, Todd Gillen, Kathrin Kleibl, Aleksej Krol, Tonny de Wit, és biztosan van, akit kifelejtettem. A senior előadók közül felesleges bárkit kiemelnem, mert attól tartok egyoldalú lenne a válogatásom. Aki mindezek után még nem unt bele a posztom olvasásába, annak újfent ajánlom az oldalt elhelyezett konferencia linket behatóbb tanulmányozásra.

PS. A program és egyéb hasznos információkat rejtő linkek kb. egy napja ismét inaktívak a honlapon. Már tényleg számtalan verziót tárolok a gépemen és egyelőre teljesen felesleges bármelyiket is kinyomtatni, hiszen mindig van valami változatás.
"Coming very shortly" - mondják ők.

2008. április 21., hétfő

Tudománypolitika

Amint még a beköszöntőben jeleztük, lesznek néha olyan hírek, írások is, amelyek némileg kitekintenek az egyiptológia és az ókori Kelet köréből (személyes érdeklődésünket tükrözve). Ilyenek lesznek például (hangsúlyozottan rendszertelenül és a teljesség igénye nélkül!) olyan bejegyzések, amelyek tudománypolitikai tartalmúak. Ennek oka, hogy számos ilyen vita dúl különböző fórumokon, s ha tetszik, ha nem, bármily időt rabló is, legalábbis figyelemmel kell ezeket kísérni, elvégre saját munkánkat, szakmánkat nem egyszer lényegesen befolyásoló tényezőkről (vitákról, tervezetekről, döntésekről, stb.) van szó.

Most például arra hívnám fel a figyelmet, hogy a pénteki (április 18.) ÉS-ben olvasható egy mókás és egy kevésbé mókás publicisztika e témakörben (be is linkelem őket):

Lázár György: Akadémiai tagságot vegyenek!
Pléh Csaba: A tanári hivatás és az egyetem világa.

Current Reasearch in Egyptology

Belinkeltem még egy konferenciát (pillanatnyilag a legalsó a listában), amire szeretném külön posztban is felhívni a figyelmet. A Current Reasearch in Egyptology konferenciasorozat egy 2000-ben indult brit kezdeményezés, minden évben egy brit városban rendezik meg. Mindazonáltal a világ minden részéről szívesen várnak jelentkezőket. Kifejezetten doktorandusz hallgatóknak, fiatal kutatóknak szól a felhívás, de megkockáztatom, hogy épp a szakdolgozatán dolgozó, végzős diák is bátran elküldheti az absztraktját, hátha elfogadják. Az előadásokból minden alkalommal tanulmánykötet is készül, ami kiváló lehetőség a nemzetközi publikációra. Az eddig megjelent kötetek tartalomjegyzéke itt olvasható. A következő konferencia még igen sokára lesz, csak 2009 januárjában (a helyszín ezúttal Liverpool), a jelentkezési határidő pedig szeptember 14., de éppen ezért szeretném felhívni rá már most a figyelmet. Bőven van még idő felkészülni, kigondolni valami jó témát, ráhangolódni a jelentkezésre.
Szóval fiatalok, hajrá!

A RAI 51 kötete

A Rencontre Assyriologique Internationale 51. konferenciáját („Classifications of Knowledge in the Ancient Near East: Lexicography, Iconography, Stratigraphy”) Chicagoban tartották 2005-ben és most jött ki a konferencián elhangzott előadásokat (pontosabban azokból egy válogatást) tartalmazó kötet, amely innen rögtön le is tölthető (a korábbi Rencontre-ok és köteteik listája megtekinthető itt). A kötetet a Chicago Assyrian Dictionary nemrégiben elhunyt magyar főszerkesztője, Reiner Erika / Erica Reiner (1924-2005) emlékének ajánlották (rövid életrajza és méltatása Komoróczy Gézától megtalálható az Ókor 6/4 (2007) számában Reiner Erika egy könyvrészletével együtt).

A vaskos, négy és félszáz oldalas kötet számos izgalmas régészeti, filológiai, nyelvészeti és tudománytörténeti dolgozatot tartalmaz, köztük egy élvezetes írást az RlA történetéről (Frantz-Szabó Gabriella: Reflections on the Past and the Future of the Reallexikon der Assyriologie und Vorderasiatischen Archäologie), a hettita archiválási gyakorlatról (Theo van den Hout: A Classified Past: Classification of Knowledge in the Hittite Empire) és a középső bronzkori levantei égei jellegű falfreskókról (Marian H. Feldman: Knowing the Foreign. Power, Exotica, and Frescoes in the Middle Bronze Age Levant).

2008. április 20., vasárnap

Hakken in het Zand

Ha valaki Hollandiában jár, feltétlenül ugorjon el Leidenbe (az ilyen "átugrásokat" Hollandiában nem is olyan bonyolult megoldani), mert pár héten belül zár a Rijksmuseum van Oudheden kiállítása, ahol 4 évszázad (!) holland kutatásait lehet megtekinteni - különös tekintettel a múzeum vezette szakkarai ásatásokra. A leírásból úgy tűnik, a kiállítás igen interaktív és szórakoztató, így nemcsak a szakmabelieknek tartogat érdekességeket.

Tribute to A. B. Lloyd

Alan B. Lloyd nyugdíjba vonult. Szerencsére úgy tűnik ez kíváló ürügyként szolgált kollégáinak egy remek kis tanulmánykötet összeszerkesztésére. A link mögött elérhetők a könyv adatai és a teljes tartalomjegyzék.

Szótárak a világhálón

Oktatói tapasztalatunk, hogy a hallgatók nem mindig vannak tisztában a világhálón elérhető értékes tartalmakkal, például azzal, hogy számos standard szótár (ill. inkább azok egy része) kereshető adatbázisként vagy pdf-formában fenn van, ami mind a tanulást, mind a kutatást jócskán megkönnyíti. Ezért jobboldalt elhelyeztünk egy listát, amelyben a linkek ilyen szótárakra (ill. szótárrészletekre) mutatnak.

2008. április 18., péntek

Még egy kiállítás Bécsben

Ma nyílt meg egy új kiállítás Bécsben "Spätantike Bibliotheken, Leben und Lesen in ägyptischen Klöstern" címmel, az osztrák Nemzeti Könyvtár Papiruszmúzeumában. A kiállítás novemberig lesz nyitva, aki tehát mostanában vagy a nyár folyamán ugarana ki Bécsbe Tutankhamont nézni, még egy kellemes programot beiktathat.

A belépő ára is nagyon baráti, a kiállítás katalógusa pedig egyúttal témába vágó tanulmánykötetként is funkcionál.

2008. április 17., csütörtök

Démotikus irodalom - Bevezetés

Az utóbbi fél évszázadban az egyiptomi irodalomtörténet legérdekesebb kutatási eredményei kétségtelenül a démotikus irodalmi szövegek felfedezéseihez és kiadásaihoz kötődtek – és kötődnek mindmáig. Kim Ryholt megdöbbentő 1998-as kijelentése (JEA 84: 151), miszerint az elmúlt 65 évben közreadott irodalmi szövegek az ismert anyag kevesebb, mint egy százalékát teszik ki, mindenesetre elgondolkodtató.

Az egyik legfontosabb lelőhelyről (Tebtünisz, Fajjúm) előkerült tetemes méretű, római kori anyagon alapvetően két intézet osztozik: a koppenhágai Carlsberg gyűjtemény (Carsten Niebuhr Institute), illetve a Center for the Tebtunis Papyri (University of California, Berkeley). Csak e gyűjtemény darabjai szinte végtelen számú forrást nyújtanak a későkori irodalom kutatóinak: már ismert művek újabb példányai illetve változatai kerülnek innen napvilágra, de sorra bukkanak fel teljesen új történetek is. Hasonló kincseket rejteget még számos múzeum (pl. BM, Oxford, Bécs) nem is beszélve az ásatásokon folyamatosan előkerülő anyagról (pl. Medinet Madi).

Az ELTE egyiptológiai képzésének curriculumából már régen kikerült a démotikus írás és nyelv oktatása (talán az mi évfolyamunk volt az utolsó, aki tantervileg izzadhatott a jelek fölött). Igaz, némi szó manapság is esik róla, hiszen az egyiptomi nyelv történetének megértéséhez a démotikus szakasz megismerése nélkülözhetetlen. De önálló szövegolvasási gyakorlat, vagy egyfajta bevezetés a démotikus stúdiumokba – legjobb tudásom szerint – nem szerepel a tantárgyak között. (Kivétel erősíti a szabályt: volt már rá példa, hogy doktorandusz démotikus szakszemináriumot hirdetett.) Tulajdonképpen valahol érthető ez a mellőzöttség, hiszen az írás elsajátítása nagyon nehéz, a feldolgozandó anyag pedig dinamikusan növekszik. Mindez persze nem lehet mentség a tudatlanságra, meg kell próbálnunk felzárkózni. Meglátásom szerint óriási lehetőségek és kihívások várnak a jövő démotistáira, ezért döntöttem úgy, hogy egy bejegyzés-sorozatot indítok a démotikus irodalom újabban felfedezett vagy kiadott, és ezért talán kevéssé ismert darabjainak bemutatására. Hátha lesz aki kedvet kap e tudományterülethez és külföldön vagy magánúton elmélyül a démotikus szövegek világában.

2008. április 16., szerda

Török László előadása

Az ELTE Ókori Régészeti Tanszékének Noctes Atticae előadás-sorozatában holnap este Török László tart előadást "Hellénisztikus művészet Afrikában" címmel.
Időpont: április 17. 18.00
Helyszín: ELTE BTK Régészettudományi Intézet, Múzeum krt. 4/B, Könyvtár

Konferencialista - technikai megjegyzések

Talán érdemes még néhány szót ejteni az oldalvást elhelyezkedő "Aktuális konferenciák" linkgyűjteményről. "Aktuális" alatt egyszerűen azt értjük, hogy tudunk róla és még nem zajlott le. Tehát nem azt, hogy még lehet rá jelentkezni, vagy hogy az egészen közeli jövőben rendezik. A regisztrálási és jelentkezési feltételeket mindenki maga ellenőrizheti: ezek az információk egy-két kattintással elérhetők. A konferencialistánk persze nem csak egy ömlesztett linkhalmaz, a rendezvényeket időben rendeztük: felül van az, amelyik hamarabb következik, míg a legalsó rendezvények a távoli jövőben esedékesek. Amint egy konferencián túl vagyunk, a linket eltávolítjuk.

Amennyiben valamilyen konferenciafelhívás elkerülte a figyelmünket, szívesen várjuk a javaslatokat az agyagpap e-mail címére, vagy komment formájában.

Pharnakés, hol vagy?

A Tehran Times nemrégiben közreadott egy hírt, miszerint egy újonnan felfedezett óperzsa feliraton megtalálták Pharnakés, I. Dareios nagybátyjának és magas rangú udvari tisztviselőjének a nevét, akit eleddig csak történeti forrásokból, ill. a Persepolis Fortification Tablets feljegyzéseiből ismertünk (rövid életrajz található róla itt).

Sajnos az újságcikk nem szól arról, hogy pontosan mikor és hol találták a feliratot, milyen lelőkörülmények, milyen ásatás, egyáltalán, milyen tartalmú a felirat és hasonlók. A régész ennyit mond: "Sometime ago (!), I discovered the tablet at the foundation of a monument during an official mission". Amúgy kőbe vésett feliratról van szó, amelyen I. Dareiost is megemlítik, és eltér a Persepolisban korábban talált feliratoktól (vagyis ez is persepolisi lenne?).

Mindezen információk nélkül persze ez így kissé komolytalan (persze mit várunk az újságíróktól), ilyen híreket olvasva elrakom őket egy mappába, oszt jó napot. Ami azonban itt feltűnő, hogy a perzsa régész azt állította, hogy Nicholas Sims-Williams-szel (SOAS, London) dolgoznak együtt a feliraton - ha ez így van, akkor mindjárt más a helyzet, tekintve, hogy Sims-Williams a legkiválóbb iranisták, ill. iranista epigráfusok egyike. Sajnos azonban az általam végrehajtott világhálós keresés sok eredményt nem hozott, gyakorlatilag minden orgánum szó szerint ismételgette a perzsa Cultural Heritage News Agency hírét (a PFT blog is). Ha valaki valami bővebbet tud, kérem jelezze!

S ha már itt tartunk, érdemes megemlíteni, hogy szezonja van az új óperzsa szövegeknek. Ideiktatom a híreket:

1. 2007. november közepén, a Perzsa-öbölbéli Kharg (másképp Khark) szigetén útépítési munkálatok közben fedeztek fel egy sziklára vésett óperzsa feliratot, amely azóta is ott áll, mindenféle védelem nélkül. Különböző, nem túl jó minőségű fényképek és további információk olvashatóak itt és itt és itt. Ezek lényege: még az sem biztos, hogy nem hamisítványról van szó; ill. az elolvasással s fordítással kísérletező két perzsa kolléga nem ért egyet semmiben (egyikőjük az a Ghiyâsâbâdi, aki egy szakmailag felettébb szörnyű kötetben próbálta összegyűjteni az eddig fellelt óperzsa feliratokat, ékírásos formában. Apropó, Weissbach klasszikus kötete (Die Keilinschriften der Achämeniden) letölthető pdfben az ETANA-ról, vagyis innen).

2. A Persepolis Fortification Archive Chicagoban őrzött anyagában nemrégiben egy igen figyelemreméltő adminisztratív táblára bukkantak: ez ugyanis nem elámiul van, hanem mindeddig párhuzam nélküli módon - óperzsául! A szöveg mintaszerű kiadásához és kontextusba helyezéséhez érdemes elolvasni M. W. Stolper és J. Tavernier 2007-es cikkét, amely letölthető innen.

2008. április 14., hétfő

Könyvek a világhálón

2005-ben a chicagoi Oriental Institute nekiállt felrakni a kiadványait a világhálóra pdf formátumban, s ingyenesen letölthetően (itt). Az új kötetek a nyomtatott változattal (közel) egyidőben kerülnek fel, a régebbieket pedig folyamatosan töltik fel (mostanra több mint száz került fel). A kötetek spektruma a teljes ókori Egyiptomot és ókori Keletet átfogja, szótárak, szövegkiadások, ásatási publikációk, Festschriftek, konferenciakötetek egyaránt találhatóak benne. An „Ancient World Online” blogon most közzétették a már fennlévő kötetek teljes listáját (közvetlen linkekkel). Mindenkinek melegen javaslom a lista átböngészését. Kellemes töltögetést!

XICE Rodosz

Első önálló bejegyzésem mi másról is szólhatna, mint a rodoszi konferenciáról. Számításaim szerint eddigi egyiptológus pályafutásom egyik legfontosabb állomása lesz. Csak jussak el oda: repülőjegyeket egyelőre még csak egy kisebb vagyonért osztogatnak.

A konferencia teljes és hivatalos neve X. International Congress of Egyptologists. A négyévente megrendezett nagyszabású rendezvénysorozat ezúttal Rodoszon kapott helyet, május 22. és 29. között. A program, a résztvevők listája és az absztraktok már felkerültek a hivatalos honlapra, bár a linkek mögötti dokumentumokat sűrűn cserélik; én már vagy öt verziót letöltöttem mindegyikből.

A konferencia fő szervezői az Egyiptológusok Nemzetközi Egyesülete (IAE), és a több görög szigeten elhelyezkedő, viszonylag fiatal Égeikum Egyetem (az egyetemről angolul itt olvashatunk), de számos további szervezet is támogatja a monumentális eseményt (listájuk megtekinthető rögtön a kezdőlapon). A meghívott előadók (key-note speakers) természetesen csupa híresség: Jan Assmann, Manfred Bietak, Christopher J. Eyre vagy Zahi Hawass – akiről nemrégiben egy díjat is elneveztek. :) Így szokás ez, kell a mézesmadzag azoknak, akik hezitálnak, befizessék-e a kivételesen borsos regisztrációs díjat. (Bár jelen állás szerint Zahi Hawass személyesen mégsem fog megjelenni.) A hírességi fokot jól tükrözi, hogy Prof. Assmann előadásának címe még mindig hiányzik. Ezt nyilván csak bizonyos szint felett teheti meg az ember, de megteheti – akármilyen bosszantó is ez. Sebaj, marad éppen elég érdkesség és izgalom, csak bírja az ember végigböngészni a több száz oldalas absztrakt-gyűjteményt.

A konferencia kiírásakor (szigorú megszorítások nélkül) néhány nagyobb témakörben várták az előadásra jelentkezőket: a történelem, régészet, művészettörténet, filológia, vallás, kulturális örökségvédelem megszokott tömbjei mellett megjelent néhány speciálisabb kategória, mint a szociológia, az archaikus állam, és természetesen a görög-egyiptomi kapcsolatok. A program annyira sűrű, hogy napokig tart, míg áttanulmányozza az ember. Több mint 300 résztvevő, 5 párhuzamos szekció, egy teljes héten át! Egy nagyon kedves tanárom azt mondta régebben, hogy nem is ajánlja nekem ezt a konferenciát, egyszerűen azért, mert „túl nagy”. Valószínűleg teljesen igaza van, de egy fiatal kutató életében ez akkor is nagy mérföldkő, és most már a fejembe vettem. Mivel a téma eléggé foglalkoztat mostanában, előreláthatólag nem ez lesz az utolsó szó Rodoszról, de majd igyekszem az érdekességekre koncentrálni...

6th ICAANE

Az ókori Kelet kutatóinak több konferencia-sorozat is rendelkezésükre áll, ha eszmét akarnak cserélni (a fontosabb aktuális konferenciák honlapjaira mutató linkek egyébként mindig megtalálhatóak lesznek az oldalsó menüben). A legfontosabb a Rencontre Assyriologique Internationale, amely minden évben megrendezésre kerül, idén is, úgyhogy róla később. A hettitológusok külön is összegyűlnek három évente – ugyancsak idén lesz a következő alkalom, szóval erről is egy későbbi bejegyzés fog szólni. A harmadik ilyen nagy rendezvény (és persze van több egyéb is) az International Congress on the Archaeology of the Ancient Near East, vagyis az ICAANE. A szervezőkről elég annyit mondani, hogy köztük van Paolo Matthiae (Ebla!) és Manfred Bietak (Tell ed-Dab’a!). Most a hatodik kongresszus van soron, az időpont május 5.-10., a helyszín az Örök Város La Sapienza egyeteme.

A konferenciának négy témája van:
1. Near Eastern Archaeology in the Past, Present and Future. Archaeological heritage and the archaeologist’s identity.
2. Ethnoarchaeological and interdisciplinary approach, results and perspectives in Near Eastern archaeology.
3. High versus Low: visual expression and craft production in the definition of social relations and status.
4. Excavations, surveys and restorations: reports on recent field archaeology in the Near East.

Külön szekciót szentelnek az iszlám civilizáció régészetének. A központi témák mellett lesz néhány műhely is:
„The Ceremonial Precinct of Bronze Age Hazor”;
„Assyrians and Arameans” (ez itthoni kutatók számára is izgalmas lehet);
„The Archaeology of Countryside”;
„Looking North: The Socio-Economic Dynamics of the Northern Mesopotamian and Anatolian regions during the Late Third and Early Second Millennium BC”;
„Archaeology and Settlement Cycles in Marginal Areas: The Human Management and Organisation of Steppe Landscapes in the Near East through Time”;
„Cultural Ebb and Flow in the Northeast Mediterranean: Regional Perspective from Cilicia and the North Orontes Valley in the Fourth-First Millennium”.

Pusztán ez a felsorolás is jelzi a konferencia sokszínűségét, s szó szerint, az ókori Kelet bármilyen időszakából és régiójából találni előadást, nem is egyet. Ennek megfelelően például meglepően sok Arab-félszigeti, iráni, neolit – vagy épp egyiptológiai előadás fog elhangzani (bár jól láthatóan hiányzik néhány örökzöld téma, mint például Hattusa).

A több száz előadásból álljon itt néhány különlegesen izgalmasnak ígérkező (címleírás és helyesírás a feltöltött program alapján):

Manfred Bietak: New Near Eastern Palace of the Hyksos Period at Avaris/Tell ed-Dab’a.
Alexander Nagel – Hasan Rahsaz: Naqsh-e Rostam Re-Visited: New Studies on the Façade of the Tombe of Darius and Remarks on the Role of Colour in Achaemenid Art and Archaeology.
Sachihiro Omura: The Settlement Pattern of the Late Bronze Age in Central Anatolia.
Kimiyoshi Matsumura – Omori Takayuki: Reconsidering the Iron Age Chronology in Anatolia: An Approach Starting from the Excavations at Kaman-Kalehöyük.
Elisabeth Monamy: Does the Bit Hilani still exist? An Ethnoarchaeological Approach.
Eberhard W. Sauer et al.: Sasanian Frontier Walls in Northern Iran.
Arkadiusz Soltysiak: Osteological Evidence of the Agricultural Crisis in Northern Mesopotamia between 12th and 9th Century BCE.
Melanie Wasmuth – Birgül Ögüt: A Syro-Hittite Weather God in Egypt.

(NB. Mint minden konferencián, azért itt is akad egy-két sajátos című előadás, mint például Ö. Yildiz: Death and Fire in Anatolia throughout History; B. Pede: Reception of Mesopotamian Architecture in Germany and Austria in the First Half of the 20th Century).

A részletes program, mint említettem, megtalálható a konferencia honlapján (ld. oldalt), az absztraktokat még nem tették fel. Ha felteszik, jelzem; amúgy pedig május közepén helyszíni élménybeszámolóval jelentkezem itt a blogon.

Beköszöntő és alapelvek

A blog szerzői, egy egyiptológus és egy régész (akinek kutatási területe a hettitológia), a korszellemtől megihletve szükségét érezték egy olyan felület létrehozásának, ahol megtalálhatók és megvitathatók az ókori Egyiptomot és az ókori Keletet érintő friss hírek, események, mind itthoni, mind nemzetközi viszonylatban, ahol kutatók és érdeklődők egyaránt gyorsan információt tudnak cserélni, akár egymással, akár a blog szerzőivel. Igazából kicsit csodálkozunk is, hogy eddig ilyet magyarul még nem írtak, legalábbis legjobb tudomásunk szerint. Ha kedvünk van rá és időnk engedi, a híreken, ill. azok kommentálásán túl egy-egy hosszabb elmélkedést is közzé teszünk majd akár személyes jelleggel is, önéletrajzi elemekkel dúsítva. Néha kitekintünk az általában vett régészet, ókortudomány vagy épp tudománypolitika világába is.

A híreket illetően igyekszünk forrásainkat minél tágabb körben begyűjteni, kollégáinknak azonban bizonyára nem egy hír már ismerős lesz. Természetesen mi sem értesülünk mindenről és a bölcsek köve sincs nálunk, ennek jegyében mindenkitől szívesen látunk ötleteket, tanácsokat – mindenekelőtt kommenteket. (A minket jól ismerők megnyugtatásául jelezzük, noha minden szentnek maga felé hajlik keze, e blogon nem csak egyiptomi nyelvészetről, ill. a hettitákról lesz szó, hanem, szándékaink szerint bármilyen, az egyiptológiát, illetve a tág értelemben vett assziriológiát érintő kérdésről).

Blogunk megcélzott közönsége nem korlátozódik tudományos kutatókra, kiemelten számítunk egyetemi hallgatókra és persze az érdeklődő nagyközönségre is. Ezt a blog oldottabb hangvétele is tükrözi. Az úrilányokhoz és úriemberekhez nem méltó hozzászólásokat azonban – beleértve a trükkös betűzési technikákat is – külön figyelmeztetés nélkül töröljük. Hogy mi nem méltó, azt mi döntjük el. (Mindazonáltal a nem általunk írt kommentek tartalmáért, előrebocsátjuk, semmilyen felelősséget nem vállalunk.).

Elkezdtük összegyűjteni a fontosabb, témába vágó portálokat, blogokat és ásatási honlapokat (különösen, ha van rajtuk érdemi információ, ami sajnos nem minden esetben mondható el), ezek listáját oldalt és a lap legalján helyeztük el. Linkgyűjteményünket folyamatosan bővítjük és revideáljuk, az ásatási honlapok felsorolása különösen provizórikus. Belinkeltünk továbbá néhány olyan blogot, amelyek kellően szórakoztatni tudnak, ha valaki beleun Eridu rétegtanába vagy a Piramisszövegekbe.

A bejegyzések tematikájukban megoszlást mutatnak majd a két szerző között, értelemszerűen tükrözve szakterületüket. A közös szándékkal írt posztokat – ahogyan ezt is – a blog nevében tesszük közzé, azaz az „Agyagtábla, papirusz” szerzőségével ellátott írások valójában közös gondolataink. A blogot érintő leveleket is ehhez a közös profilhoz tartozó postafiókba várjuk.

Rögtön az elején érdemes tisztázni, hogy az „ókori Kelet” alatt a nyugati / modern és nem a szovjet fogalmat értjük: vagyis az ékírásos és a velük szoros kapcsolatban álló nem-ékírásos civilizációkat, így térben kelet felé Irán keleti határával zárul érdeklődésünk, időben pedig (talán némiképp szokatlanul s a fentebbi tartalmi definíción némiképp túlterjeszkedően) a muszlim hódítással (akit az ókori Kelet definíciós problémái érdekelnek, az lapozza fel Komoróczy Géza cikkét: Az ókori Kelet. Ókor 5/3-4 (2006) 3-18.). A lényeg az, hogy aki középiskolai emlékei alapján Csin Si Huang-ti agyaghadseregére vágyik vagy buddhista filozófiára, hiába keresgél itt. (Egyszer tervezünk erről a problémáról egy önálló bejegyzést írni, remélhetőleg sok-sok kommenttel.)

Végezetül ez nem az a hely, ahol az áltudományok képviselőivel vitatkozni fogunk. Vagyis semmilyen formában nem adunk teret szumír nyelvész fogászoknak és piramis-fétisben szenvedő hidegburkolóknak. A kommentekből könyörtelenül kimoderáljuk az ilyen hozzászólásokat (is). Az ilyen jellegű vitához se kedvünk, se időnk nincsen, különben is, ezeket mások már sokkal jobban megírták helyettünk:

Komoróczy Géza: Sumer és magyar? Gyorsuló idő. Budapest, Magvető, 1976.
Pálfi Zoltán – Tanos Bálint: A sumer-magyar hit és a sumerológia. Ókor 5/3-4 (2006) 100-106.
Rédei Károly: Őstörténetünk kérdései. A nyelvészeti dilettantizmus kritikája. Magyar Őstörténeti Könyvtár 18. Budapest, Balassi, 2003 (2., bővített kiadás).

Legvégül, a blog szigorúan politikamentes, értve ez alatt a belpolitikát (kimoderálás-veszély!). De tekintve, hogy a blog tárgya meglehetősen kényes és eseménydús helyen fekszik, valószínűleg nem fogjuk tudni elkerülni, hogy a világpolitika be ne ússzon a képbe. Ugyanakkor egyáltalán nem kívánunk közel-keleti politológiai blogot nyitni, így kordában fogjuk tartani az efféle dolgokat.