2009. május 30., szombat

"Szkíta aranykincsek" - kiállítás-kritika

A Magyar Nemzeti Múzeumban – meghosszabbítva! – június 2.-ig megtekinthető kiállítás a 2007-2008. évi német „Im Zeichen des goldenen Greifen. Köngisgräber der Skythen” c. kiállítás adaptált – értsd: különféle, tudományon kívüli okokból sajnálatos módon megrövidített – változata (igazán fájó hiányok például az arzsani 2. kurgán anyaga, ill. az ókori keleteseknek a ziwiyei kincs). Nem lehet azonban eléggé hangsúlyozni, hogy a kiállítás – még ebben a formában is – egyedülálló a maga nemében, hiszen – elsőként – egységében mutatja be a leegyszerűsítve szkítának nevezett kultúrát Tuvától Vettersfeldéig, a IX/VIII. századtól a III/I. sz.-ig (ha valami hiányzik, az épp a szkíta kultúra vége, mert erről igen kevés szó esik), túlnyomó többségében eredeti tárgyakkal (ha jól emlékszem csak a vettersfeldei anyag volt másolat).

A kiállítás technikai része megfelel a modern kor követelményeinek: a tárgyak megfelelően megvilágított tárlókban a megfelelő információkkal (definiálás, lelőhely, datálás) ellátva lettek kihelyezve. Nekem egy helyütt volt csak problémám: a pjatimari agancsdísz, amely egy állatküzdelmet ábrázol, 90°-kal elforgatva lett a tárlóba helyezve, így elég nehéz volt felismerni, mit is ábrázol. A tárgyi anyagot pedig digitális rekonstrukciók (egykori öltözetek), modellek (a kurgánok szerkezetéről), fotók és egy ismeretterjesztő film (a második arzsani kurgán ásatásáról) kíséri. A falakon térképek, az egyes kultúrákat bemutató összefoglalások (ahol azonban a kronológiai kérdésekkel meglehetősen csínján bántak), ill. számos, Hérodotostól származó, a szkíták életét megvilágító idézet található (utóbbiak, valamint a tárgyleírások és a tablók angol nyelven is). Sajnos ezen idézetek mindenféle kommentár nélkül lettek kiírva, így például a laikus olvasó az igen sokszor szereplő Borysthenés folyóról csak a kiállítás végén tudja, meg, hogy az a Dnyeperrel azonos (a többi, szintén sűrűn emlegetett folyó azonosítása meg szóba se kerül). Vagy éppenséggel azt hihetné, hogy a szkíták nem éltek városokban, holott több szkíta települést és erődítményt ismerünk. Emellett hangeffektusok, felolvasott szövegek és kivetített képek is segítik az élmény befogadását. Sajnos a kiállításra szánt tér elég szűkös és levegőtlen – bár lehet, hogy nem az utolsó napokban kellett volna megnéznem. Noha a magyarázó tablók szintjén az egyes kulturális egységek (Tagar-kultúra, szauromaták, a Kaukázus előtere, stb.) jól elkülönülnek, ez a kiállított anyag esetére nem igaz, így – ha csak a látogató nem jegyzi meg a térképek alapján minden egyes lelőhelyről, hogy hova tartozik, vagy már nem tudja eleve – csak a tablók és a tárlók közötti folyamatos cikázással deríthető ki, hogy az adott vitrin most melyik kulturális egységhez is tartozik.

Amely mellett viszont nem lehet szó nélkül elmenni, az a kísérő tablók kritikán aluli nyelvi megformáltsága. A szaka nép a tablókon helyesen, de a térképeken következetesen „szákok” (!!!) formában szerepel (háromszor), amiből az következik, hogy annak, aki a német eredetiből fordította (Saken), annak halvány lila segédfogalma se volt arról, hogy miről is van szó. Megvallom őszintén, ezen nem tudtam, sírjak vagy röhögjek. A térképek még olyan meghökkentő formákat is tartalmaznak, mint „Médea”, „phrigek” és sorolhatnám még. A melanchlainos népcsoportot egyszer sem sikerült nyomdahiba nélkül leírni („melanchainos”, „melanchalainos”, utóbbi kétszer!): innen üzenem a fordítónak, hogy ez egy értelmes görög szó, és azt jelenti, hogy feketeköpönyegesek. Azt, hogy a tablószöveg-fordító nem volt tisztában az asszír uralkodók magyarul (és akkádul) használatos neveivel (Szargon és Asszarhaddon helyett Sarrukínt és Assur-ah-iddinát kellett volna írnia), ill. hogy a görög szavakban folyamatosan tévesztette az e/é hangokat, szinte szóra sem érdemes. Általában véve, az idegen (nép)nevek szinte minden második alkalommal tartalmaztak a nyomdahibát, s hol latinból, hol görögből lettek magyarosítva (nyilván a laikus olvasók nagyobb örömére). A kurgánmodelleknél pedig egyszerűen elfelejtették lefordítani az eredeti német magyarázó szöveget. Nem igazán értem, hogy egy minden ízében lenyűgöző és szakmailag kiemelkedő, hiánypótló kiállításhoz miképpen lehetséges ennyire igénytelen körítést adni.

Summa summarum, aki még nem látta, az sürgősen nézze meg, a kiállítás régészeti része csodás. A kiállításhoz katalógus is kapcsolódik, amely az eredeti német katalógusból tartalmazza a megmaradt részekhez kapcsolódó szöveget, néhány magyar szerző által írott dolgozattal kiegészítve.

2009. május 28., csütörtök

Az utolsó SEC felolvasóülés

A jövő keddi, idényzáró SEC felolvasóülés programja:

Vincze Vera
(egyiptológus hallgató)
Ptolemaiosz-kori kartonázsok

Stipich Béla
(asszíriológus hallgató)
Maşat Höyük és a hettita határvédelem egyes kérdései

Az előadások kezdési időpontja: június 2. 18.00
Helyszíne: ELTE BTK Asszíriológiai és Hebraisztikai Tanszék
Múzeum krt. 4/F II. em. 234.

Emlékeztető:
Most hétvégén lesz az éves SEC konferencia is, melynek programja a PPKE honlapján böngészhető.

2009. május 26., kedd

Konferencia az anatóliai irodalmakról

Internationales Symposium - Erstes Rundschreiben

Anatolische Literaturen - "Autoren" – Textstrukturen – "Zuhörer"

2010. február 18-20.
Abteilung für Religionswissenschaft des Instituts für Orient-und Asienwissenschaften, Bonn

Die Diskussion über „Literatur“ in Kleinasien hat in den letzten Jahren neue Impulse erhalten, in dem Fragen nach Überlieferungsgeschichte, Entstehung und Kompilation, aber auch nach Zweck und Trägerschaften solcher Texte aufgeworfen werden. Genauso werden dabei teilweise literaturwissenschaftliche Theoriebildungen berücksichtigt. Daher ist es sinnvoll, solche Fragestellungen in einem thematischen Symposium für einige Tage aufzugreifen, wozu ich herzlich einlade. „Literatur“ ist dabei als Arbeitsgrundlage pragmatisch im lockeren Anschluss an Theo van den Hout (in Gs F. Imparati, 2002) als Gruppe von präskriptiven Texten verstanden, deren Überlieferung dazu dienen soll, „Überlieferungswissen“ zu bewahren, Anweisungen für kultische Vorgehen zu liefern oder Grundlagen für die hethitische Gesellschaft festzuschreiben. Solche präskriptiven Texte sind für eine längere Tradierung, die auch der Förderung des „kulturellen Gedächtnisses“ dient, vorgesehen. Daher ist als „Literatur“ für die Fragestellung des Symposiums das überlieferungswürdige Schriftgut einer Kultur verstanden, ohne jedoch diese Grenze ganz strikt für das Symposium aufrecht zu halten. Der Titel „Anatolische Literaturen“ ist dazu geeignet, in den Fragen-und Themenhorizont auch hurritische und hattische Texte aus dem hethitischen Kleinasien aufzunehmen, zugleich in den Zeithorizont des Symposiums auch Texte der anatolischen Sprachen des 1. Jahrtausends einzubeziehen. Interessenten und Referent(inn)en werden gebeten, sich unter Angabe des (vorläufigen) Vortragstitels bis 31. Juli 2009 (per email) anzumelden. Einzelheiten über die genaue Länge der Vorträge (deutsch oder englisch), den (geringen) Tagungsbeitrag sowie Hinweise zu Unterkunft usw. wird das 2. Rundschreiben (Ende Oktober / Anfang November 2009) enthalten. Leider kann die Abteilung für Religionswissenschaft keine Unterstützung für Fahrt- oder Aufenthaltskosten anbieten.

Prof. Dr.Dr. Manfred Hutter
Abteilung für Religionswissenschaft
Institut für Orient- und Asienwissenschaften
Adenauerallee 4-6,
53113 Bonn, Deutschland
mhutter kukac uni-bonn pont de

2009. május 25., hétfő

Anatóliai hírek

1. Ma kezdődött s a héten tart a 31. Uluslararası Kazı, Araştırma ve Arkeometri Sempozyumu, vagyis a törökországi régészetben a tavaly végzett kutatásokról beszámoló konferencia, Pamukkaléban. A konferencia honlapja, részletes programmal itt.

2. Megjelent az első kritika a friss hettita nyelvtanról, Philomen Probert tollából a BMCR-n:

Harry A. Hoffner, Jr., H. Craig Melchert: A Grammar of the Hittite Language 1-2. Languages of the Ancient Near East 1-2. Winona Lake, IN: Eisenbrauns, 2008.

Ez nyilván csak nyitánya a recenziók hosszú sorának, amiről még eddig tudomásom van: Alwin Kloekhorst is ír egy recenziót róla a Kratylos számára, továbbá engem is felkértek egy folyóirattól.

3. Megjelent a teljes urartui korpusz új kiadásának első három kötete:

Mirjo Salvini: Corpus dei testi urartei. Le iscrizioni su pietra e roccia. Vol. I - I testi. Vol. II - Thesaurus. Vol. III - Fotografie ricostruzioni e di segni. Documenta Asiana VIII/1-3. Roma 2008. Tervezett kötetek: Vol. IV - Testi su bronzi, argilla, altri materiali. Lista dei segni (in preparation, to be published in late 2009). Vol. V - Dizionario, Schizzo grammaticale (in preparation, to be published in 2010).

Leírásuk: The corpus of the Urartian inscriptions, already announced years ago,will now be in five volumes. The first three, published in December 2008, collect the cuneiform inscriptions on stone: stele, rock inscriptions and inscriptions on worked stones.

Volume I presents all the texts in transcription, ordered in chapters organized according to the chronological sequence of Urartian kings. Every chapter is preceded by a map showing the localization of the texts and is followed by a specific glossary, presenting the Urartian lexicon, the sumerogrammes, the akkadogrammes and the lexicon of the Assyrian texts. A long introduction explains the structure of the corpus, that differs from the previous similar publication. A chronological table follows, with the Assyrian synchronisms. This volume also includes general concordances with the previous publications, the list of the place of origin of the texts and the places where they are kept, the concordance of the old and new place-names and the bibliography of the editions of the text on stone and rock.

Volume II includes a general Thesaurus of the texts on stone and rock that was obtained by means of a programme specially conceived for this purpose. All the occurrences of a word are registered; they are organized according to their languages (Urartian, Sumerian, Akkadian[Akkadograms], Assyrian) and each one is followed by the indication of the text and by a line of context.

Volume III gives photographs of the texts (most of them previously unpublished) and some reconstruction of the most problematical monumental texts. For the first time are presented here 38 satellite maps covering the whole Urartian territory (Eastern Turkey, Armenia, region of Nakhichevan, northwestern Iran, northeastern Iraq), with mention of all known find-spots.

Volume IV, in preparation, will include the texts on metal (mainly on bronze objects), on clay (tablets, bullae and pithoi), with a Thesaurus and the photographic documentation. Published there will also be palaeographical list of the Urartian cuneiform signs, with all the variants connected with the neo-Assyrian ductus and the references to the texts of volumes I and IV.

Volume V includes a general dictionary and a sketch of the Urartian grammar. The linear (so called ‘hieroglyphic’) writing of the administration of the storerooms will also be studied. A supplement will include all the texts discovered and published after volume I.

További információ a Diffusion De Boccard-nál, itt. (A link hol működik, hol nem, némi türelem szükségeltetik hozzá.)

Pálfi Zoltán: Mi a történettudomány és mi nem az?

Pálfi Zoltán asszíriológus kollégánk "Mi a történettudomány és mi nem az?" c. igen tanulságos írása olvasható mától a Szkeptikus Blogon.

Bolyai-díjas Ritoók Zsigmond

A kétévente átadott, rangos tudományos elismerést, a Bolyai János Alkotói Díjat idén Ritoók Zsigmond, az ELTE BTK klasszika-filológus professor emeritusa kapta meg. Szívből gratulálunk! A díj nem csupán az ókortudománynak, hanem a bölcsészettudományoknak általában is nagy öröm, hiszen a díjazottak mindeddig természettudósok voltak. Az átadóról röviden itt lehet olvasni, itt pedig az Indexnek a díjazottal készült interjúját.

2009. május 23., szombat

Kiállítás-ajánló a nyárra (egyiptológia)

Az alábbiakban következzék egy gyors összeállítás az éppen folyó vagy a közeljövőben nyiló kiállításokról:

Ehnaton kiállítás Torinóban:
Palazzo Bricherasio, Torino
2009 február 27. és június 14. között

Trieri kiállítás az egyiptomi szépségfelfogásról:
2009 március 20. és október 25. között

Ehnaton és Nefertiti kiállítás Erbachban:
Echnaton und Nofretete: Herrscher im götlichen Licht
Deutsches Elfenbeinmuseum, Erbach
2009 április 3. és augusztus 9. között

Új szezonális kiállítás a Seefeldi Kastélymúzeumban:
Museum Schloss Seefeld, Zweigmuseum des Staatlichen Museums Ägyptischer Kunst München
2009 április 5. és november 30. között
Korábbi tudósításunk itt olvasható egy korábbi kiállításról ugyanitt.

Fotókiállítás a Petrie Múzeumban:
The Petrie Museum, London
2009 június 2. és augusztus 29. között
(egyelőre még nincs fenn a honlapon)

Berlini remekek Szentpétervárott
2009 június 16. és szeptember 20. között

Kiállítás a Description de l’Egypte 200. évfordulójára:
Musée de l’Armée, Eglise du Dôme, Párizs
2009 június 17. és szeptember 21. között

2009. május 22., péntek

Konferencia: Egypt in its African Context

A Manchester Museum (University of Manchester) 2009 október 3-án és 4-én kétnapos szimpóziumot szervez Egypt in its African Context címmel. A felkért előadók és az előzetes bejelentés itt olvasható. Úgy látom, önálló honlapja a rendezvénynek egyelőre nincs, ezért idemásolom a hivatalos Call for papers tartalmát és a jelentkezésre vonatkozó tudnivalókat:

The African elements of the ancient Egyptian culture, and indeed its physical location in Africa, have frequently been ignored, and there exists a level of prejudice against suggestions that Egyptian culture can be situated within an African cultural context. The contextualising of ancient Egypt culturally and geographically within Africa, the concept of ancient Egypt as part of Black History, and the discussion of how the material is perceived and interpreted in the West have only recently begun to receive attention, and the discussion is still regarded as peripheral and often irrelevant.
The aims of the conference are to:
- address perceptions of ancient Egypt in the West, in scholarly writing and public understanding;
- present the work of scholars working on African-centred Egyptology;
- present a scholarly approach to the subject of Egypt in Africa to counterbalance the extreme Afrocentric views within which such a debate is often contextualised;
- investigate how community groups and professional Egyptologists can transfer their knowledge and points of view.

Papers are requested that address the following themes:
- the African aspects of ancient Egyptian culture;
- historical and contemporary African perceptions of ancient Egypt;
- the contested nature of ancient Egypt;
- the biases inherent in presentation of Egypt in the West, and ways of addressing this - in museums, media and popular and scholarly publication.
Abstracts of no more than 500 words, and full contact details, are to be emailed to the conference organiser, Karen Exell (Curator, Egypt and the Sudan, The Manchester Museum, University of Manchester): karen.exell AT manchester.ac.uk
Closing date: 31st July 2009

2009. május 18., hétfő

Előadások Nagy-Britanniában

2009 május 23-án rendezik Cambridge-ben (Zoology Lecture Theatre, University of Cambridge) a Glanville Lecture sorozat idei előadását és hozzá kapcsolódó szimpóziumot, melynek címe Egypt in the age of the pyramids: new research in the Memphite area.
Magát a Glanville Lecture-t idén Dr. Jaromir Malek (Oxford) tartja délután 5-kor A city on the move: Egypt's capital in the Old Kingdom címmel. Részletes információk a Fitzwilliam Museum honlapján olvashatók.

Egy másik figyelemre méltó rendezvény júliusban esedékes, a British Museum szervezésében. Valójában két egymást követő eseményről van szó:
2009 július 20-án hétfőn, a British Museum: Raymond and Beverly Sackler Foundation Distinguished Lecture in Egyptology 2009 keretében Dr. Bács Tamás (ELTE, Egyiptológia Tanszék) tart előadást The last New Kingdom tomb at Thebes: the end of a great tradition címmel.
Ezt követően, július 21-én és 22-én egy kétnapos rendezvény veszi kezdetét: The British Museum Annual Egyptological Colloquium, melynek tárgya ezúttal a Halottak Könyve lesz: The Egyptian Book of the Dead: recent research and new perspectives. Előadók: Burkhard Backes, John Gee, Holger Kockelmann, Bridget Leach, Giuseppina Lenzo, Rita Lucarelli, Barbara Lüscher, Malcolm Mosher, Matthias Müller, Irmtraut Munro, Richard Parkinson, Stephen Quirke, Maarten Raven, Isabelle Régen, Tarek Tawfik, Francesco Tiradritti, Annik Wüthrich.
További részletek a múzeum honlapján olvashatók.

2009. május 17., vasárnap

Chicagoi könyvek - Harmadik adag

Íme az ingyenesen letölthető könyvek harmadik adagja. Vannak köztük régiek és újabbak is, és külön felhívnám a figyelmet a CT ötödik kötetére. Mi mást mondhatnék, mint hogy éljen soká az Oriental Institute!

OIC 12. The Alphabet: Its Rise and Development from the Sinai Inscriptions. By Martin Sprengling. Oriental Institute Communications 12. 1931.

OIC 27. The Registry of the Photographic Archives of the Epigraphic Survey. By the Epigraphic Survey. With plates from Key Plans Showing Locations of Theban Temple Decorations (by Harold H. Nelson). Oriental Institute Communications 27. 1995.

OIC 28. Bir Umm Fawakhir Survey Project 1993: A Byzantine Gold-Mining Town in Egypt. By C. Meyer, L.A. Heidorn, W.E. Kaegi, and T. Wilfong. Oriental Institute Communications 28. 2000.

OIP 18. Paleolithic Man and the Nile Valley in Upper and Middle Egypt: A Study of the Region during Pliocene and Pleistocene Times. By K. S. Sandford. Oriental Institute Publications 18. Prehistoric Survey of Egypt and Western Asia, Volume III. 1934.

OIP 46. Paleolithic Man and the Nile Valley in Lower Egypt with Some Notes upon a Part of the Red Sea Littoral: A Study of the Regions during Pliocene and Pleistocene Times. By K. S. Sandford and W. J. Arkell. Oriental Institute Publications 46. Prehistoric Survey of Egypt and Western Asia, Volume IV. 1939.

OIP 73. The Egyptian Coffin Texts 5: Texts of Spells 355-471. By Adriaan de Buck. Oriental Instiute Publications 73. 1954.

SAOC 26. The Calendars of Ancient Egypt. By Richard A. Parker. Studies in Ancient Oriental Civilization 26. 1950.

SAOC 27. Occurrences of Pyramid Texts with Cross Indexes of These and Other Egyptian Mortuary Texts. By Thomas George Allen. Studies in Ancient Oriental Civilization 27. 1950.

SAOC 28. Saite Demotic Land Leases. By George Robert Hughes. Studies in Ancient Oriental Civilization 28. 1952.

SAOC 30. Wall Scenes from the Mortuary Chapel of the Mayor Paser at Medinet Habu. By Siegfried Schott. Translated by Elizabeth B. Hauser. Studies in Ancient Oriental Civilization 30. 1957.

2009. május 15., péntek

Új ókori keletes könyvek

Yoram Cohen: The Scribes and Scholars of the City of Emar in the Late Bronze Age. Harvard Semitic Studies 59. Winona Lake, Eisenbrauns, 2009.

Elizabeth Simpson (szerk.): The Gordion Wooden Objects I. The Furniture from Tumulus MM. Leiden, Brill, 2009.

William W. Hallo: The World's Oldest Literature. Studies in Sumerian Belles-Lettres. Culture and History of the Ancient Near East 35. Leiden, Brill,
2009.

Irene J. Winter: On Art in the Ancient Near East 1-2. Culture and History of the Ancient Near East 34. Leiden, Brill, 2009.

Shalom E. Holtz: Neo-Babylonian Court Procedure. Cuneiform Monographs 38. Leiden, Brill, 2009.

Új hurri szótár

A Society of Assyriologists, Bibliologists and Caucasiologists (Tbilisi) könyvsorozatot indított, melyben a grúz ókori keletes kutatók munkái kerülnek kiadásra. Az első kötet egy hurri szótár:

Nana Nozadze: Vocabulary of the Hurrian Language. SSABC 1. Tbilisi, 2007, 484 p. (in Russian)

"The book consists of two parts. In the first part, the history of Hurrian lexicology is discussed. The second part consists of the Hurrian vocabulary, given in Russian, German, English and French."

További információ itt található.

2009. május 14., csütörtök

A római SBL-konferencia ókori keleti szekciója

Society of Biblical Literature Meeting in Rome (2009. június 30. - július 4.)
Ancient Near East - 2009. július 2.
13:30 - 16:30, Sala Saverio C1+ C2 - GU
Elnök: Gershon Galil

Mario Liverani: Reflections on the Assyrian Theological Lexicon
Mario Fales: Thus Spake Ahiqar: Assyrian, Aramaic or Pidgin?
Stefano Seminara: Ancient Near Eastern War in the 3rd Millennium
Frederico Contardi: What We Know about the City of Tahpanhes from Egyptian Sources?

Bővebb info
itt.

Ezúton hívom fel a figyelmet, hogy az "Aktuális konferenciák" rovatot mindig érdemes figyelemmel követni, mert folyamatosan bővül.

Ókori keletes recenziók

Stephanie Dalley: Esther's Revenge at Susa. From Sennacherib to Ahasuerus. Oxford, 2007. Recenzió a BMCR-n, Gary Beckmantől.

Billie Jean Collins: The Hittites and Their World. Atlanta, 2007. Recenzió az
RBL-n, Willemijn Waaltól.

2009. május 13., szerda

Ókori Kelet és áltudomány

Az áltudományok ellen küzdő Szkeptikus Társaság Budapesti Csoportjának soron következő ülésének témája:

Pálfi Zoltán (ELTE BTK)
Sumerológia és "sumerológia": tudomány vs. ködevés

Időpont: 2009. május 19. kedd, 18.00 óra
Helyszín: BME Fizika Tanszék, Budafoki út 8. F épület, III. lépcsőház, II. em. 13. terem

Bővebb info itt.

SEC felolvasóülés

A jövő keddi SEC felolvasóülés programja:

Végh Zsuzsanna
(egyiptológus hallgató)
A halottak megszámlálásának napja – az abüdoszi Haker-ünnep

Bartos Fruzsina
(asszíriológus hallgató)
Átokformulák az újasszír államszerződésekben

Az előadások kezdési időpontja: május 19. 18.00
Helyszíne: ELTE BTK Asszíriológiai és Hebraisztikai Tanszék
Múzeum krt. 4/F II. em. 234.

Könyvajánló - Egyiptológia

S. Cauville: Dendara. Le temple d'Isis. Vol. I: Traduction. Vol. II: Analyse à la lumière du temple d'Hathor. OLA 178-179. Peeters, Leuven 2009

Brian A. Curran at al.: Obelisk: A History. Publications of Burndy Library, MIT Press 2009

L. Demiri and C. Römer (ed.): Texts from the Early Islamic Period of Egypt: Muslims and Christians at their First Encounter. Arabic Papyri from the Erzherzog Rainer Collection, Austrian National Library, Vienna (NILUS 15) Phoibos Verlag, Wien 2009

Jean-Luc Fournet: Alexandrie : une communauté linguistique ? ou la question du grec alexandrin. Etudes Alexandrines 17, IFAO, Le Caire 2009

Három új könyv az Ägypten und Altes Testament sorozatban:


D. Kessler et al. (Hgg.): Texte - Theben – Tonfragmente. Festschrift Günter Burkard. ÄAT 76. Harrassowitz, Wiesbaden 2009

Jackie Campbell – Vicky Gashe (eds.): Current Research in Egyptology 2008. Proceedings of the Ninth Annual Symposium held at Manchester University, January 2008.
Ez utóbbi link mögött gyakorlatilag nulla információ lapul. Sajnos még a konferencia-honlapról sem érhető el a kötet tartalomjegyzéke, csak az eggyel előbbié. Reméljük idővel felkerül.

2009. május 10., vasárnap

Current Research in Egyptology Leidenben

A Current Research in Egyptology konferenciasorozat 11. találkozójának kissé rendhagyó lesz a helyszíne, mivel fennállása óta első alkalomal a CRE elhagyja a brit partokat és a kontinensre költözik. A leideni szervezők honlapját nézegetve van egy olyan érzésem, hogy a holland kollégák mindent megtesznek, hogy a legutóbbi, kissé talán kapkodós és hanyag szervezés után megmutassák, bezzeg ők milyen remekül és precízen megszerveznek majd mindent. Mosolyoghatunk ezen, de az ilyen buzgalom természeten mindig csak az előnyére válik magának a konferenciának és a résztvevőknek is. A honlapon már most megtalálható minden fontos információ: a konferencia ismertetése, a korábbi találkozók linkjei, az aktuális call for papers, határidők, stb, pedig a konferenciát csak 2010 januárjában rendezik.

A 20 perces előadásokra vagy poszterekre max. 200 szavas, angol nyelvű absztrakttal kell jelentkezni október 1-ig, ami elég sokára van, így egyelőre még nincs ezzel különösebb tennivaló. De a végzős egyiptológus hallgatók, frissen végzett és doktorandusz kollégák és kolleginák, akik szeretnék nemzetközi konferencián is kipróbálni képességeiket, már most elkezdhetnek gondolkodni egy megfelelő témán, amiből később esetleg angol nyelvű cikket is tudnának írni.

Az idei liverpooli CRE konferencián egy magyar résztvevő volt, akinek helyszíni beszámolóját vendégposzt formájában egy hónapja tettük közzé.

Új folyóirat-füzetek

1. Megjelent az Anthropology of the Middle East (AME) legújabb füzete (4/1 (2009)), több ókori keletes tanulmánnyal:

R. Bernbeck: Class Conflict in Ancient Mesopotamia.
D. A. Warburton: Economics, Anthropological Models and the Ancient Near East.

2. Megjelent az
Archaeology and History in Lebanon 29 (2009) kötete (tematikus szám Sidónról), benne egyiptomi tárgyú írással is (a honlapon a bejegyzés írásakor még csak a 27. kötetig tüntették fel a tartalmat).

Ásatási videó

A világhálón megtekinthető néhány igen érdekes videó a nippuri ásatások második világháború utáni első két szezonjából (1948/1949, 1949/1950), itt.

2009. május 7., csütörtök

Hírek El-Lahunból

Aki részt vett Horváth Zoltánék fantasztikusan izgalmas és színvonalas előadás-füzérén április 20-án a Szépművészeti Múzeumban, az biztosan emlékszik, hogy Zoli említette az egyiptomi régészek legújabb felfedezéseit a lahuni területen. Kicsit utánajártam, és összeszedtem néhány tudósítást és újsághírt a sírok felfedezésről. A cikkek sajnos többször tartalmaznak pontatlanságokat, de talán megfelelnek egy gyors áttekintéshez.
Bár általában igencsak irritálnak az ilyen típusú „szenzációs” bejelentések, és a blogunkon nemigen szoktam foglalkozni velük, most hogy magyar expedíció dolgozik a térségben, úgy gondolom érdemes tisztában lennünk az eseményekkel – amennyire lehet.
Mindezekről tehát tájékozódhatunk például az Al-Ahram Weekly honlapján, a Reuters tudósításából, a Google News-on, magyarul pedig a Múlt-kor portálon. Néhány szép fotó látható a National Geographic honlapján, továbbá egy videót is a BBC honlapján (Figyelem! Ki kell várni a reklám végét, csak azután kezdődik a kisfilm.)
A második dinasztiabeli sírról a Reuters hasábjain, és a BBC honlapján is olvashatunk.

2009. május 4., hétfő

On-line recenziók - egyiptológia

Az utóbbi időben megjelent egyiptológiai témájú recenziók az on-line elérhető Bryn Mawr Classical Review hasábjain:

Carolyn Graves-Brown (ed.), Sex and Gender in Ancient Egypt: 'Don your wig for a joyful hour'. Swansea: Classical Press of Wales, 2008. Reviewed by Danijela Stefanovic, University of Belgrade

Holger Kockelmann, Praising the Goddess: A Comparative and Annotated Re-edition of Six Demotic Hymns and Praises Addressed to Isis. Berlin/New York: Walter de Gruyter, 2008. Reviewed by Laurent Bricault, Université de Toulouse II-Le Mirail

Daniel Polz, Der Beginn des Neuen Reiches. Zur Vorgeschichte einer Zeitenwende. Sonderschriften des Deutschen Archaeologischen Instituts, Abteilung Kairo, 31. Berlin/New York: Walter de Gruyter, 2007. Reviewed by Jan Moje, Universitaet zu Koeln

Stefan Pfeiffer (ed.), Aegypten unter fremden Herrschern zwischen persischer Satrapie und roemischer Provinz. Oikumene Studien zur antiken Weltgeschichte, Bd. 3. Frankfurt am Main: Verlag Antike. Reviewed by Jan Moje, Universitaet zu Koeln

Walter Scheidel, Ian Morris, Richard P. Saller (ed.), The Cambridge Economic History of the Greco-Roman World. Cambridge/New York: Cambridge University Press, 2007. Reviewed by Constantina Katsari, University of Leicester

Ezen a linken pedig az American Journal of Archaeology legújabb on-line recenziói tekinthetők meg (több egyiptológiai címmel). A folyóirat 2006 óta publikál ingyen letölthető kritikákat.

2009. május 3., vasárnap

Indus-völgy: írás vagy nem írás?

Mint azt tegnapi bejegyzésemben említettem, mára hitvita alakult ki arról, hogy az Indus-völgyi civilizációban használtak-e írást vagy sem. Én sem fogom itt ezt a kérdést eldönteni, de röviden vázolnám a helyzetet.

A kutatás első százharminc évében csak elvétve bukkant fel a kétely, hogy az Indus-völgyi írás ne lenne írás, noha megfejteni nem igazán sikerült. 2005-ben azonban megjelent egy tanulmány, amely alaposan felzaklatta a kedélyeket, ez a külsős történész Steve Farmer, a nyelvtechnológus Richard Sproat és a harvadi szanszkritológus professzor Michael Witzel által jegyzett The Collapse of the Indus-Script Thesis: The Myth of a Literate Harappan Civilization. EJVS 11/2 (2004) c. írás, amely itt és itt letölthető. A cikk meglehetősen terjedelmes és rettenetes, észosztó és bombasztikus amerikai stílusban íródott („mítosz”-ról, meg mítoszok „összeomlás”-áról szól, mindez persze az ő zseniális cikkük eredményeképp), de ha ezt félretesszük, igen komoly ellenérveket találunk:

1) A szövegek igen rövidek, a leghosszabb 17 jelből áll. A 2905 felirat kevesebb, mint egy százada hosszabb tíz jelnél, átlagban 4,6 jel hosszúságúak.
2) Az az érv, hogy azért nem maradtak fenn hosszabb feliratok, mert könnyen pusztuló, szerves anyagokra írták őket, nem tartható, mivel ilyet nem találtak, írásra utaló eszközöket, műhelyeket, ábrázolásokat sem találtak, sőt, a legkorábbi védikus szövegek alapján is kizárható, hogy könnyen pusztuló anyagokra írtak volna.
3) Jelismétlődési problémák. (Ez elég komplikált, itt javaslom a cikkbe való betekintést).
4) Túl sok unikális és ritka jel van.
5) A hatszáz év adatoltság ellenére nincsenek kurzív jelváltozatok, vagyis itt nem egy szervesen fejlődő írással állunk szemben.

És akkor mi lenne ez, ha nem írás? „Legvalószínűbb funkciójuk az volt (…), hogy egyéneket, családokat, klánokat, hivatalokat, városokat, ünnepeket vagy foglalkozásokat, stb. társítsanak bizonyos istenekhez, vagy égi megfelelőikhez, részben azonosítási céllal, részben magukhoz vonni azt mágiát, bármiféle legyen is az, amely az istenek szimbólumai révén elérhető volt”. Hmmm. S ez meggyőző?

A szerzők végezetül azt taglalják, hogy mennyivel jobban meg fogjuk ismerni az Indus-völgyi civilizációt, ha végre elfogadjuk, hogy nem ismerték az írást. Továbbá azon elmélkednek, vajon miért nem vették át az írást, elvégre igen élénk kapcsolatban álltak olyanokkal – Mezopotámia – akik használták. Válasz: az Indus-völgyi papság a hatalmi pozícióját féltette…

A szerzők tanulmányuk végén megfogalmaztak öt pontot, amellyel szerintük cáfolni lehet a tézisüket, sőt, Farmer odáig merészkedett, hogy kitűzött egy tízezer dolláros díjat annak, aki egy adott módon megcáfolja őket (ld. b. pont). Amerikaiak, na. Mindenhol úgy viselkednek, mint a texasi céllövöldében. Sajnos az öt pont megfogalmazásában erősen csúsztattak:

Megcáfolja őket tehát
a) Egy olyan felirat, amely több száz jelet tartalmaz.
b) Egy legalább ötven jelből álló felirat, amely olyan véletlenszerű jelismétlődéseket tartalmaz, mint bármelyik ókori írás.
c) Egy legalább harminc Indus-jelből álló bilingvis felirat
d) Ha megfejtik.
e) Ha Indus-völgyi lexikális listát találnak.

Vegyük észre, hogy azt állítják, ha az 1) és 3) ellenérvület megcáfolják, akkor nincs igazuk, de ha a 2), 4) és 5) ellenérvüket, attól még igazuk van. Hmmm. Ráadásul a 2) ellenérv igencsak központi szerepet tölt be! Mennyire is? Steve Farmer honlapján merészen ez áll:

A One Sentence Refutation of the Indus-Script Myth”: „Not one ancient literate civilization is known – including those that wroute routinely on perishable materials – that didn’t also leave long texts behind on durable materials”.

Ezek szerint a mykénéiek vagy nem voltak „ancient literate civilization” vagy Farmer még nem látott Lineáris B szöveget (azért ő sem evett meszet, a tízezer dollár nem ezen mondat cáfolatáért jár).

A szerzőtriász mindmáig úgy tesz – ld. minap kiadott írásukat a Rao-féle szimulációról – mintha kritikája érdemi választ nem kapott volna és csak egy Science-béli rövidke elmélkedést idézgetnek. Sajnos azonban ez nem helytálló. Két szerző is erősen kritizálta nézeteiket: Massimo Vidale: The collapse melts down: A reply to Farmer, Sproat & Witzel. East and West 57 (2007) 333-366 és Asko Parpola, India ős- és koratörténetének egyik legnagyobb szaktekintélye (különös ismertetőjele, hogy ötven oldalnál rövidebb cikkeket nem ír), nem mellesleg az Indus-völgyi írás egyik legjobb ismerője (s az egyik, sokak által nem elfogadott megfejtés szülőatyja, hogy ti. egy dravida nyelven írták volna: Deciphering the Indus Script. CUP, 1994). Utóbbi két tanulmányban is hosszasan cáfolta a szerzőtriász érveit: A Study of the Indus Script. Transactions of the International Conference of Eastern Studies 50 (2005) kül. 34-44, letölthető itt; részletesen kifejtve a Mahadevan-Festschriftben (Is the Indus script indeed not a writing system? In: Airavāti. Felicitation volume in honour of Iravatham Mahadevan. Jawahar Nagar, 2008, 111-131, letölthető itt – I. Mahadevan neves ind epigráfus, ő állította össze az Indus-szövegek konkordanciáját):

1) Logografikus vagy kevert, logo-szillabikus írásmód esetén ezek a hosszúságok teljesen normálisak. Nem is említve azt a lehetőséget, hogy ezek csak nevek és címek.
2) Írásos források (már Alexandros korából) és a szanszkrit lipi ‘írás’ < óperzsa dipi szó alapján következik, hogy nagyjából az i.e. első évezred második felétől számolhatunk írással e régióban, még akkor is, ha a legkorábbi fennmaradt szövegek csak az i.sz. II. századból erednek. Vagyis igenis létezik ebben a régióban olyan fázis, amikor írtak, csak nem maradt fenn. Ráadásul vannak Indus-völgyi ábrázolások (ecsettel írnak), s talán fatábla nyomok is.
3) Jelkombinációk – komplikált kérdés, ld. magukat a cikkeket. Egy logo-szillabikus rendszer feltételezése megoldja a problémákat.
4) A kínaiban is gyakoriak a ritka jelek, amelyek azonban néha az újságban is felbukkannak. Nem is beszélve arról, hogy a feltárások növekedésével csökkenhet a ritka jelek száma (Mohenjo-daro egytizede van feltárva jelenleg).
5) A maja írásban sincsenek kurzív változatok, az Indus-völgyiben meg speciel vannak.

Kiegészítésül lehet még néhány kézenfekvő példát hozni Parpola érvelése mellett:
1) A kár feliratok többsége rendkívül rövid, pedig ábécében íródtak. Azért mert pusztán személyneveket, ill. genealógiákat tartalmaznak.
2) A sztyeppe-vidéki rovásírások kiváló példát mutatnak arra, hogy bizony vannak olyan társadalmak, ahol az írás médiuma alapvetően könnyen pusztuló anyag, így az írásos emlékek többsége nem marad fenn, továbbá az íráskultúrára utaló egyéb emlékek (műhelyek, eszközök, ábrázolások) sem. Konkrét példa a nagyszentmiklósi kincs és a szarvasi tűtartó, melyek egy ábécébe tartozó feliratai az egyetlen emlékei az adott írásnak, minden további nyom nélkül. Nota bene, a védikus szokások aligha vetíthetőek ki a nem-védikus, őket időben megelőző Indus-völgyi társadalomra!
4) Ritka és unikális jelek aránya tekintetében ajánlom a szerzők figyelmébe a késő bronzkori hieroglif luvi feliratokat.
5) A kurzivitás rendkívül képlékeny fogalom. Függhet időtől, de médiumtól is. A hieroglif luvi írás alapvetően nem válik kurzívabbá, igazán kurzív felirataink viszont megint csak könnyen pusztuló anyagról vannak (ólomtekercsek). A kurzivitás (vélelmezett) hiányát tehát megint okozhatja a régészeti anyag töredékessége.

Ma tehát az a helyzet, hogy vannak kutatók, akik rendületlenül hisznek az Indus-völgyi írás írás mivoltában, őket meg rendületlenül bunkózza a szerzőtriász (lehetőség szerint minden alkalommal oldalvágásokat téve, hindu meg tamil nacionalizmusra célozgatva, ami nyilván döntő tényező finn meg olasz kutatók esetén. Amerikaiak, na). Lehet választani.

Steve Farmer honlapja.

Michael Witzel honlapja.
Asko Parpola honlapja.
Egy igen jó honlap az Indus-völgyi civilizációról.

2009. május 2., szombat

SEC felolvasóülés és SEC konferencia

A jövő keddi SEC felolvasóülés programja a következő:

Jasper Kata
(egyiptológus hallgató)
A Nyugati-sivatag urának karriertörténete: egy óegyiptomi perszonifikáció és kultusza

Simkó Krisztián
(asszíriológus hallgató)
A mezopotámiai vörös kő. A karneol szerepe az ékírásos forrásokban és az anyagi kultúrában

Az előadások kezdési időpontja: május 5. 18.00
Helyszíne: ELTE BTK Asszíriológiai és Hebraisztikai Tanszék
Múzeum krt. 4/F II. em. 234.

Egyúttal felhívnám a figyelmet arra is, hogy az éves SEC konferenciát május 29-30. között Piliscsabán, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen rendezik. További információk és részletes program a PPKE honlapján olvasható.

Vita az Indus-völgyi írás körül

A tudományok nagy kérdései sokszor torkollanak hitvitákba. Így van ez az Indus-völgyi civilizáció írásának kérdésével is, amely kapcsán a napokban ismételten kemény vita bontakozott ki. Ennek megértéséhez 2005-ig kell visszakanyarodnunk: ekkor jelent meg az igen neves harvardi szanszkritológus, Michael Witzel szerkesztette Electronic Journal of Vedic Studiesban egy tanulmány a külsős történész Steve Farmer, a nyelvtechnológus Richard Sproat és maga Michael Witzel tollából, amely azt állította, hogy sikerült bebizonyítaniuk, hogy az Indus-völgyi civilizáció írása voltaképp nem is írás (The Collapse of the Indus-Script Thesis: The Myth of a Literate Harappan Civilization. EJVS 11/2 (2004), itt és itt letölthető).

A napokban azonban a Science magazin hasábjain megjelent egy cikk, mely azt állítja, hogy statisztikai módszerekkel bizonyítani tudta, hogy az Indus-völgyi írás mégiscsak írás (R. P. N. Rao et al.: Entropic Evidence for Linguistic Structure in the Indus Script. Science, 2009. április 23.). Ez az állítás persze villámgyorsan bejárta a nyomtatott és elektronikus sajtót is. Ugyanakkor számos szakblogger kifejezte ellenvéleményét a szerzők által alkalmazott módszer helyességével szemben; de a legsúlyosabb kritikát épp a fentebb említett Farmer és Witzel fogalmazták meg válaszukban, melyet a Science-nek is benyújtottak közlésre. A többi blogger összegyűjtve linkekkel
itt elolvasható, de érdemes Farmer és Witzel kritikájával kezdeni, itt. Ők nem utolsósorban azt állítják, hogy Raoéknak csak azt sikerült kimutatni, amit eddig is tudtunk - és senki sem vitatott: hogy az Indus-völgyi írás valamilyen tagolt szimbólumrendszer, akár írás, akár nem.

Vajon ez azt jelenti, hogy az Indus-völgyi írás mégsem írás? A helyzet azonban távolról sem ilyen egyszerű: noha a szerzőtriász kritikájában ismét reklámozza nézeteit, azt állítva, hogy nem kapott még érdemi választ, ez a beállítás legalább annyira problematikus, mint Raoék kritizált írása. Erre azonban egy későbbi bejegyzésben térek vissza.

Chicagoi könyvek - Második adag

Már is itt van a chicagoi Oriental Institute honlapjáról letölthető egyiptológiai könyvek második adagja. Az első listát pár napja közöltük. Felhívnám a figyelmet arra is, hogy úgy tűnik , az egész de Buck féle CT letölthető lesz. Felbecsülhetetlen kincs minden egyiptológus virtuális könyvespolcán!

MISC. Letters from Egypt and Iraq, 1954. Margaret Bell Cameron. Oriental Institute Special Publication 71. 2001

OIC 7. Medinet Habu Studies 1928/29. Part 1. The Architectural Survey. By Uvo Hölscher. Part 2. The Language of the Historical Texts Commemorating Ramses III. By John A. Wilson. Oriental Institute Communications 7. 1930

OIC 10. Medinet Habu Reports. Third Preliminary Report. Part 1. The Epigraphic Survey, 1992-31. By Harold H. Nelson. Part 2. The Architectural Survey, 1929/30. By Uvo Hölscher. Oriental Institute Communications 10. 1931

OIC 15. Excavations at Ancient Thebes, 1930/31. By Uvo Hölscher. Oriental Institute Communications 15. 1932

OIC 18. Work in Western Thebes, 1931-33. By Harold H. Nelson and Uvo Hölscher with a Chapter by Siegfried Schott. Oriental Institute Communications 18. 1934

OIP 67. The Egyptian Coffin Texts 4, Texts of Spells 268-354. By Adriaan de Buck. Oriental Institute Publications 67. 1951

SAOC 8. The Thutmosid Succession. By William F. Edgerton. Studies in Ancient Oriental Civilization 8. 1933

SAOC 12. Historical Records of Ramses III: The Texts in Medinet Habu Volumes 1 and 2. Translated with Explanatory Notes. By William F. Edgerton and John A. Wilson. Studies in Ancient Oriental Civilization 12. 1936

SAOC 16. The Monasteries of the Fayyum. By Nabia Abbott. Studies in Ancient Oriental Civilzation 16. 1937

SAOC 19. The Coregency of Ramses II with Seti I and the Date of the Great Hypostyle Hall at Karnak. By Keith C. Seele. Studies in Ancient Oriental Civilization 19. 1940