2014. október 7., kedd

A fekete fáraók

Nemrégiben Prágában jártam a Crossroads II konferencián (amely Egyiptom és az ókori Kelet, ill. az Égeikum kapcsolatát boncolgatta) és ennek keretében megtekinthettem a helyi nemzeti (národní) múzeum néprajzi almúzeumának egyiptológiai kiállítását, "A fekete fáraók földjét" (a múzeum hivatalos neve Náprstkovo muzeum asijskych, africkych a americkych kultur - a fordításért nem állok jót, a szláv nyelvek és én két külön univerzumot alkotunk). Kedvcsinálóul ideiktatom néhány benyomásom (a szórólap szerint 12.-ig van még nyitva a kiállítás, a honlap szerint 19.-ig, tehát még át lehet érni). Fotót nem tudok kirakni, mert a szakmai vezetés után én addig böngészgettem az anyagot, míg rám nem akarták zárni a kiállítást, így sietősen kellett távoznom.

A kiállítás alapvetően nem nagy és a bemutatott anyag sem kifejezetten nagy, viszont annál informatívabb, ill. számos újdonságot kínál. A kiállítás célja, hogy egyrészt átfogó képet nyújtson Núbia történetéről a kezdetektől a korai keresztény időszakig (ebben a lipcsei, berlini és khartúmi múzeumoktól kölcsönkapott tárgyak is a segítségére vannak), másrészt hogy e bevezető termek után elsőként mutassa be a múzeum 2009 óta folyó Wad Ben Naga-i ásatásainak eredményeit. A bemutatott régészeti anyag viszonylagos szűkösségét számos kiegészítő rész ellensúlyozza, kielégítően: először is, a nagyon részletes szöveges anyag (én ilyen régimódi vagyok és nagyra értékelem a kiterjedt szöveges magyarázatokat a mindenféle látványelemek helyett). Mondjuk ennek felfedezéséhez nem árt tudni, hogy az első teremben, mely a történeti áttekintést kínálja, a részletes szövegek a kiállítóegységek hátán (és részben oldalán) találhatóak, így a látogatók túlnyomó többsége egész biztosan nem veszi észre. A kutatástörténeti részben számos régi, a területhez szorosan kapcsolódó könyvet is kiállították, amely a régi könyvek és a kutatás hajnala iránt érdeklődőknek (mint én) kifejezetten izgalmas. Természetesen vannak modern elemek is (videó) és az utolsó teremben pedig egy szentély nagyjából eredeti méretű alaprajza körül sétálgathatunk, így a látogató kézzelfoghatóbb benyomást is kap a méretekről (ezt én nagyon fontosnak tartom, mert nemcsak laikusok, hanem néha még tudós filológusok is beleesnek abba a hibába, hogy félreértelmezik az adott tárgy, épület, stb. méreteit).

Egyiptológusoknak (ókor keleteseknek, rómásoknak) mindenképp érdekes, núbiológusoknak kötelező. Bővebb információ a múzeum honlapján érhető el.

Nincsenek megjegyzések: